Hatalmas volt az érdeklődés a cégek megújuló energiahasználatát, illetve épületeik energiahatékonyságának növelését célzó fejlesztéseket támogató uniós pályázat iránt - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Egyre több az olyan dollármilliárdos a világon, aki a klímaváltozást lassító vagy visszafordító megoldásokból szedte meg magát. A legnagyobb tíz ilyen vagyon tavaly év végén 61 milliárd dollárt tett ki, de a Bloomberg számításai szerint ez jóval több lesz a következő években.
Tíz év alatt több mint egyharmadával rekordmagasságba emelkedett az elektromos áram fogyasztói ára Németországban a t-online.de hírportál német dpa hírügynökség jelentéseit és több szakmai portál kalkulációit idéző beszámolója alapján. A megújuló energiaforrások támogatására szolgáló pótdíj az áramdíj 22 százalékát teszi ki. Magyarországon 11 eurocentbe kerül egy kilowattóra villamosenergia, míg Németországban több mint 30 centbe.
Közvéleménykutatást végeztek az olajtársaságok szakértői és vezetői körében, mely alkalomból több mint 1000 embert kérdeztek meg. A válaszadók nagyrésze szerint a bizonytalan gazdasági környezet és olajárak ellenére növelheti a szektor a zöldenergiába tett beruházásait, és emellett jelentősen emelkedett a hidrogén népszerűsége a tavalyi évhez képest.
Magyarország kormánya az üvegházhatású gázkibocsátást 40 százalékkal kívánja mérsékelni 2030-ra az 1990-es bázishoz viszonyítva a frissen megjelent Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum alapján. Ehhez jelentős változtatásokat tervez végrehajtani a kormány a három legfontosabb ágazatban, mely a fűtés-hűtés, villamosenergiatermelés és a közlekedés. Mindhárom szektorban növekedhet a megújuló energiák felhasználásának az aránya, azonban minél nagyobb zöldenergia-arányt szeretnénk megvalósítani, annál több pénzre lesz szükség a végrehajtáshoz.
Részleteiben több érdekes módosítást is tartalmaz a kormány által csütörtökön nyilvánosságra hozott Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT), nagy vonalaiban azonban megfelel a csaknem egy évvel korábban megismert első változatnak. A NEKT első változatával az Európai Bizottság több okból sem volt elégedett, az abban vázolt vállalások mértékét éppúgy kevesellte, mint a megvalósítással kapcsolatos részleteket. A most megismert végleges változat ugyan mindkét téren hoz némi előrelépést, azonban kétséges, hogy mennyiben nyeri el az EB tetszését.
Felváltásra került a 2011-ben publikált Nemzeti Energiastratégia, melyben az Európai Unió nyomására már sokkal hangsúlyosabbá vált a fenntarthatósági, dekarbonizációs fókusz. Ugyanakkor az új Nemzeti Energiastratégia 2030 is hamarosan átdolgozásra kerülhet, mivel az EU a korábbi 40 százalékos karbonkibocsátás 50-55 százalékos mérsékléséről dönthet idén nyáron, mely boríthatja az eddig kidolgozott terveket. Továbbra is nagy kérdés, hogy a Kádár-kockák energiahatékonysági beruházásait mivel szeretné felpörgetni a kormány, ugyanis a rezsicsökkentés miatt a piaci szereplők nem ösztönzöttek eléggé. A fölgáz- és villamosenergia-piacon az ország importfüggőségének leszorítása a fő vezérlőelv, azonban a napelemek lassabb terjeszkedésére számít a kormány, mint az korábban várható volt. Szélerőművek gyakorlatilag továbbra sem szerepelnek a Nemzeti Energiastratégiában, holott egy korábbi REKK-es elemzésben felcsillant a remény, hogy észrevehető szerepet kaphatnak Magyarország energiaellátásban. A geotermia elterjedésére egy új alapot tervez a kormány létrehozni, mellyel remélhetően elkezdődhet a jelentősebb kihasználása a kedvező magyar adottságoknak.
Ausztria nem szeretné, ha az atomenergia fejlesztését az Európai Unió pénzalapjaiból finanszíroznák - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár csütörtökön Prágában, miután tárgyalt a négy visegrádi ország kormányfőjével.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentése szerint az építőipari termelés 25-28 százalékkal haladta meg 2019-ben az azt megelőző év teljesítményét, így három év alatt csaknem 80 százalékos bővülés mutatkozott. Az újHÁZ Centrum szakértői összegyűjtötték, hogy milyen változásokra számíthatunk az építőiparban idén.
Az ingatlanpiac dinamikus bővülése minden bizonnyal alábbhagy idén, de az áremelkedés még nem ér véget. A különböző, lakásvásárlást ösztönző, határozott időre szóló támogatások előre hozhatják a vásárlásokat, ezzel is lendületben tartva a piacot. Emellett egyre fontosabbá válnak az energiahatékonysági szempontok, néhány szabály tavalyi életbe lépése után idén új, környezetbarát technológiákat támogató rendeletek is várhatók - derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
Nem egy átlagos évet hagy 2019-ben maga mögött a Mol, ugyanis egy egész INA méretű beruházás tornyosul a hazai olajtársaság előtt az elkövetkező években. Megtörtént a poliol üzem alapkőletétele, ezenkívül hatalmas azeri olajmezőbe szerzett jelentős tulajdonrészt a társaság, valamint decemberben döntés született az INA finomítóinak felújításáról is. Idén jelentős mérföldkövek teljesültek a vállalat 2030-as stratégiájában rögzített célkitűzések felé vezető úton.
Adásvételi megállapodást írt alá az Opus Global és a STATUS Energy Magántőkealap kezelője az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66%-os tulajdonrésze eladásáról az MVM Magyar Villamos Művekkel (MVM). A tranzakció 2020. első negyedévében történő zárásához hazai- és Európai Uniós hatósági engedélyek szükségesek. Az Opus Global Nyrt. számára az energetikai divízió kiemelt terület marad, a társaság a megújuló energiaforrásokra, a hálózati eszközökre és a kereskedelemre koncentrál.
Két helyen módosult szerdán a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című uniós pályázat szabályrendszere, amelyek lényege, hogy a rendelkezésre tartási és türelmi idő kinyújtásával több idő van a projektek végrehajtására.
Az első megújulóenergia-tenderre beérkezett pályázati igények meghaladják a meghirdetett energiamennyiség kétszeresét, ez azt jelzi, hogy egyre kevesebb támogatásra van szükség a megújuló energia alapú áramtermeléshez - mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Keppel Infrastructure 20 százalékos részesedést vásárol a svájci székhelyű, integrált európai energiavállalatként működő MET Holding AG-ban (MET Csoport). A két cég stratégiai partnerségre lép, és közös befektetésekre készül elsősorban az európai energetikai infrastruktúra területén.
Világszerte az épületekből összesen 209 millió tonnányi kibocsátott szén-dioxid származik, ha ezt a mennyiséget sikerülne megszüntetni, az lényegében egyenértékű lenne azzal, mintha közel 45 millió autót egy teljes évre eltűntetnénk az utakról. Az egyik legfőbb szervezet, amely az épületek által kibocsátott károsanyagok csökkentéséért jött létre, céljául tűzte ki, hogy 2030-ra minden új épület nettó nulla karbonkibocsátással működjön, 2050-re pedig az épületek 100%-a legyen nettó nulla karbonkibocsátású - szerepel a HuGBC felhívásában.
Közös tőkealapot hoz létre az MFB Csoport leányvállalata, a tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt. és az ázsiai Chi Fu Investment Group. A 200 millió euró méretű magántőkealap a hazai érett kis- és közepes vállalkozások további fejlődését, beruházásait, befektetéseit szeretné finanszírozni átlagosan 5-25 millió euró közötti mértékben - derül ki az MFB közleményéből.
Napról napra látnak napvilágot a klímaváltozással és környezetszennyezéssel járó természeti és társadalmi katasztrófák hírei. Bár a piacon évek óta elérhetőek már a környezeti és egyéb fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező befektetési alapok, az emberek idén kattantak csak rájuk igazán. Olyannyira, hogy ezekbe a befektetésekbe idén annyi pénz folyt be, mint az utóbbi tíz évben összesen. És nincs megállás: egyes becslések szerint két év múlva már több mint ezermilliárd, 20 éven belül pedig 20 ezermilliárd dollár áramlik ESG-alapokba. Jó hír, hogy már itthon is több alapkezelő kínálatában megtalálhatóak ezek az alapok, mostani cikkünkben össze is gyűjtöttük ezeket.
Franciaországban eddig még sosem látott méretekben zajlik a fúziós technológia kísérleti tesztje, melyben az összes nagyhatalom részt vesz. Az új áramtermelési mód elhozhatja az atomerőművek alkonyát, ugyanis jóval biztonságosabb, hatékonyabb, kevésbé radioaktív és a Föld bővelkedik a fúzióhoz szükséges nyersanyagokban. Természetesen még sok a kérdőjel, azonban a megújuló technológiák méltó versenytársat kaphatnak, ha minden jól alakul. - az ITER-ben jártunk.
A 2030-as nemzeti energiastratégiának ötvöznie kell az energiafüggőség csökkentését, és az áramtermelés csökkenő szén-dioxid kibocsátását. Jelenleg a magyar villamosenergia-előállítás 60 százaléka karbonsemleges.